Sunday, August 31, 2008

A sötét lovag

OMG miben lehetett részem ma is! Hogy mért szép az élet? Hát többek között az ilyen esetek miatt is, amikor meglepetésszerűen, hirtelen és jólesően kap az ember egy elgondolkodtató, kielégítő beszélgetést az útjába. Azt hiszem lehet reklámot adni annak a rádiónak/rádióknak -itt most konkrétan a Kossuth-ról van szó- ami egy rakás jó fülbe-és fejbevalót szállít. Na ezen a ponton akár meg is cáfolhatnám magam az előző mondatokból kihallható ellentmondás miatt, de nem teszem, mert egy Batman-sztorira ma tényleg nem számítottam.
Imádok érvelni azt hiszem...az utóbbi időben legalábbis azt hiszem, komolyan megszerettem. Mert érdekes, mert inspiráló, mert kihívás. Nem a másik meggyőzése a cél, csak egymás véleményének megismerése, egy bizonyos infócsere, én így gondolom-Te így gondolod, aha-aha, és közben el tudsz magadon is merengeni, hogy én miért is gondolkozom így vagy úgy a témáról, más hogy vélekedik, abban mi van, jól gondolom-e, kerülhet az egész más megvilágításba, mert más nézőpontra hívják fel a figyelmed stb...Egyszóval nagyon jó.
Annyira tartalmas volt ez a beszélgetés (legalábbis szerintem), hogy az ember megpusztul, hogy nem vehetett részt benne.
Jó, hogy még ma is ilyen szinten téma ez a film. És felüdülés volt hallani őket a rendezőről (!) beszélni! Természetes, hogy minden magazin tökéletesen képben van és magasztalja Christopher Nolan-t, de szerintem az embereket ez a dolog még mindig nem érdekli igazán. Hogy ki csinálja, hogy milyen munkái voltak eddig, úgy általában kicsoda-micsoda és mit képvisel. Mert egyrészt nyilván egy film csak pusztán egy film. Fut 10-féle a moziban, azt' tessék választani. Másrészt viszont életpályák aka karrierek része. Egy honnan-hova jutok, mi az irány, mi a cél mizéria. (Harmadrészt...stb.) CN nem forgatott még olyan sok filmet. Sőt...de ami késik nem múlik és benne (is) biztosítottnak látszik, az amit az illetők is szóba hoztak, a kultúráról, generációkról, kódokról. A forgatókönyvei(k) alapján meg lehetne kockáztatni a zseni kifejezést rá, de maradjunk a zseniálisnál, és emellé a szerencsésnél. Úgy látszik szerencsés csillagzat alatt született ill. köttetnek a szerződései, mert képesek olyan kompromisszumokra, amiből mindenki profitál. Van, aki még mindig kiérzi a szájbarágást, van aki úgy gondolja, hogy pont ideális. Kompromisszumok. Tudták, hogy hol van egy bizonyos határ, ahol most már meg kell állniuk azért, hogy a mondanivalójuk, az a néhány gondolat, amit el akarnak juttani nekünk, a közönség minél nagyobb részét behivogassa a moziba. És igen. Nyilván az egyik oldalon ott áll a bevétel (nem felejtjük el, hogy ez még mindig a filmipar), de ebben áll az a haszon is, amit a készítők jóesetben mellette várnak. Hogy egyre magasabbra kerüljön a mérce, hogy vevő legyen erre a nép, hogy minél több ehhez hasonló munka kerülhessen a dobozba. És ahogy mondták, ez még jó pár évnyire van tőlünk, de ez a kezdete valaminek és ha ilyen emberek akarják, mint ez a stáb vagy a hozzájuk hasonlók, hát áldásunk rájuk és köszönet nekik.
Ha nem is a kedvenc rendezőm, szeretem Nolan munkáit, azért amilyenek, és azért mert képes beáldozni (reméljük megtérül neki), és úgy filmez értékeset, hogy ne csak a művészmozikba járók élvezhessék. De mégis megkopogtatja az üvegbúránkat, hogy na mennyit bírtok még?
Amit Christian Bale-ről hallottam a rádióban, azt bevallom, kicsit furcsállottam. Volt aki gyér színészetnek tartotta és hiányolt egyes érzéseket a játékából. Való igaz, hogy jócskán háttérbe szorult, de nem hiszem, hogy ez a játéka rovására ment volna, talán csak a maszk nem engedte, hogy kellően "átjöjjön" a nézőknek. Néha tele van a nemlétezőm a pasival, de azt, hogy nem jó színész, sohasem állítanám...A rádióban nem tértek ki arra, hogy csak erre az egy szerepre vonatkozik-e a vélemény vagy úgy általában gondolkoznak így felőle, szóval...ezt nem tudom.
Volt még egy érdekes rész, miszerint Batman lapos és unalmas volt ebben a részben. Vagy úgy általában.(?) Nem tudom...nekem ez meg sem fordult a fejemben...nekem kellően tragikus volt az a kevés játéktér is, amit kapott (hogy nem tud megfelelni, nem mondhatja el, hogy ki valójában, maga a két énje, vívódás a szerelme miatt -ez így máris elég soknak tűnik). De lehet ebben közrejátszanak a néző karakterrel kapcsolatos előzetes érzései is. Szóval van a megjegyzésben valami. De ezekben az az új részekben tuti, hogy többdimenziós a denevér. Max. nem volt elég jelenet, hogy ezt megmutassák. De ott ülhettünk volna estig...és akkor már az is szájbarágós lenne.
Joker...mit lehet még róla elmondani?! A téboly, a káosz, a tükör. Olvastam egy írást, amire nem tudok sajna pontosan hivatkozni, abban is valami olyasmi volt, hogy tulajdonképpen semmi mást nem csinál (vagy nem kell tennie, na jó ez azért túlzás), csak tükröt tart, csak kérdez. Elbizonytalanít. Abban, amit hiszel, amit teszel, ami vagy. Neki mindegy, hogy melyik ponton ér el hozzád. Ez vagy az megmenthető? Jó? Rossz? Gyáva? Megéri? Ismered? Szükséges?

Annyi mindenről lehet beszélgetni. Szóval...Megint csak oda lyukadunk ki, hogy tök jó ez a film.

Trió a képen: Christopher Nolan, Michael Caine, Christian Bale

Monday, August 18, 2008

"Csak" egy kép


The Dark Knight


Állnak-e úgy a csillagok…?
(Hogy ezt az új Batman-mozit is a gyöngyvásznon lássam? Akarom-e? And the answer was: yes. It’s simple.)

Tim Burton még 1989-ben megcsinálta a maga Batman-változatát, akkor én még…hát nem igazán jártam moziba.:) Most sem sűrűn kapom magam össze. Tulajdonképpen nem vállalok túl sok kockázatot, ha már egyszer összejön, ha úgy állnak a csillagok, akkor általában csak olyan filmre megyek el, amiről sejtem, hogy szeretni fogom, ill. ami olyan élmény lesz, amire jó lesz x év múlva visszaemlékezni. Mikor a tv-ben esetleg már agyonjáccák…Szóval jó érzés visszagondolni (pedig nem is volt olyan régen, hogy repülnek az évek…) a Batman Begins-re, amikor Christopher Nolan-ék által a denevérember újjászületett. Vagyis inkább egy új Batman született. Egy merőben új megfogalmazás, ami nem is ártott már neki. És ennek az új érzésnek (ha úgy vesszük) „élőben” lehetek szemtanúja, ami szintén tök jó. Elkészült, itt van, láthatja az ember a kész végeredményt, ami olyan sokáig izgatta a fantáziáját és lám eljött a kvázi beteljesülés.Az új film tömény. Ilyen jó és csavaros sztorit összehozni! csak lestem. Ebből kijött volna kb. három filmre való forgatókönyv. Aki csak pislant, már el is vesztheti a fonalat. Így szusszanásnyi idő kb. nulla, talán csak egy-egy jól elhelyezett poén adhat 'feloldást' a hömpölygő gyönyörökből.
És ezzel most (ismét) olyan magasra tették a lécet, hogy reménykedem a jó indexeknek köszönhetően még meg akarják, megpróbálják majd újra megugorni…Nem lesz könnyű túlszárnyalni önmagukat az biztos. Egy másik gárda meg talán jobb, ha meg sem próbálja. De nem szabad ennyire előre szaladni, mikor még magamhoz sem tértem a mostani résztől.
Az új film húzós. Hőseink nem sokat totojáznak, rögtön az elején belecsapnak a lecsóba, mondván a ’hogyan váltunk azzá, akik vagyunk’ ecsetelését már letudták az előző részben, kezdődhet a buli. Szóval, ha úgy vesszük, Christian Bale kicsit háttérbe szorul, de egyáltalán nem sérül a karakter, kiváló vívódó ’ellen’pólus, tapintható a feszültség, amikor Batman és Joker egymásnak feszül.
Mély meghajlás Christopher Nolan előtt, aki olyan szorosan tartja kezei között az eseményeket, hogy az magasztalni való. Számomra zavarba ejtő, hogy hogy lehet ennyire sok szálat, minden részletet ilyen erős intenzitással összerántani…Továbbra is csak azt lehet szajkózni, hogy megalkotott és elindított egy komorabb, reálisabb, nem matiné-szerű szériát, ami messze kiemelkedik a szuperhősös elképzelésekből. Azonkívül, hogy zseniális az egész, nyilván Joker-t kell kiemelni. Heath Ledger-t lassan az egekig magasztalják (halkan megjegyzem jogosan). Hatalmasat jáccott. Félelmetes, nagyon eltalált volt.
Ő áll a középpontban, ő az aktuális gonosz a gonoszok közt, rá épült az egész kampány –a tragédia miatt nyilván ölükbe hullott az ingyen marketing, de biztos vagyok benne, hogy a stáb két kézzel utasított volna vissza minden előre garantált sikert. Ami a befektetőket illeti, bízom benne, hogy egyikük sem dőlt hátra a székében. De hagyjuk ezt most…Vissza a karakterhez! Köztudott, hogy felesleges összehasonlítgatni a Jack Nicholson-féle színes maskarába öltözött ugra-bugrát, ami háttérbe szorította a nyugtalanító jelleget, és az itteni nyomasztó és depresszív, beteg alakítást. (Az eddigi jelzők legtöbbje fellelhető minden, a filmről szóló írásban.)
Két koncepció, két film.
És van még valami, amit valószínű soha az életben nem fogok elfelejteni…a hang (a gesztusok mellett). Ahogy Joker beszél…azt hiszem 80%-ban a hang az, ami engem Joker-rel kapcsolatban karon fogott és magával vitt. Tuti, hogy sosem fogom elfelejteni. Azon keresztül jött át a legtöbb őrület. „Why so serious?”
Nála nem bocsátkoztak különösebb elemezgetésbe, hogy mik motiválják stb…-ahogy Christopher Nolan-től olvasni lehetett- ő egy abszolútum. A káosz maga. És ott van a Denevérember. És kérdezem én, ki gondolja, hogy van fekete és van fehér? Hogy nincs ott mindenkiben a sötétség? Christian Bale-lel láttam egy jó interjút, amiben felidéz egy kulcsjelenetet a Joker-rel: „minél jobban ütöd, annál nagyobb a vigyor az arcán…”.Azt hiszem ezzel mindent elmondott a figuráról, és arról, amire pályázik.És azzal szemben, akinek az az egyetlen szabálya, hogy nincs szabálya, egyszerűen tehetetlen vagy. Nem győzheted le.És akkor a Te törvényed korlát vagy becsület? Áldozatokat követelő erő vagy egyszerűen gyengeség? Ezen is jól el lehetne filózni.

Ennyi, már önmagában kiváló színészt felsorakoztatni...persze színészi játék bla bla stb…nagyon jók voltak természetesen, de külön érték az az intelligencia is, amivel teret engednek a másiknak, és nem egymást túlszárnyaló versengő ripacskodás lesz a vége, hanem egy közös produkció, alázat, tisztelet, tisztelgés, nem mellesleg az élmény a nézőnek.
Ahogy én is olvastam egy írásban, a közönség minden rétege megtalálja benne, amire vágyik, keresse akár a mondanivalót, akár a látványos akciót. Érdemes megnézni.
Nem tudom…szerintem kifogástalan az egész. Volt, ami nekem személy szerint nem jött be, de az igencsak elenyésző.