Monday, November 26, 2007

Lost


Megkaptam az első évadot, köszönet a Jézuskámnak.:)
És épp jókor érkeztem, mert csak ez az egy maradt...

Sunday, November 25, 2007

Hitman - Hit Me Baby One More Time!

Tegnap láttam a Hitman-mozit, teccett és még ma is teccik, szóval egész jó volt.:)
Az esetek többségében nem szabad adni az előzetes pusmogásokra. Velem mondjuk szerencséjük van a filmeknek, nagyjából tiszta lappal indulnak nálam, és szerencsésnek érzem magam, mert általában a legtöbb dolgot meg tudom így közelíteni. (Persze néha az elfogultságot és az elvárásokat nehéz kikerülni.)Az a legjobb, ha leülsz a film elé és azt mondod: „Gyere. Gyere és hass rám!” – ezt legkönnyebben a moziban teheted meg, amikor belebújhatsz a sötétbe, nem szűrődnek be a külvilág zajai és ha a film is képes magával vinni annyira, hogy más teendőd és egyebed nem jut eszedbe, az varázslatos élmény.Beültem tehát, és próbáltam félretenni azt, hogy egyáltalán nem ismerem a videojátékot - nem is igazán szimpatizálok az öldöklős játékokkal ezek után sem – és azt, hogy nem értem mi a csudát csesztetik a főszereplőt. Ezeket sikerült is elhessegetni már a kezdésnél. Arra azért kíváncsi voltam, hogy van-e még rajtam kívül Robert Knepper/Szökés rajongó a nézőtéren…
Aztán pár perccel később 1-2 halk kuncogásból megtudtam a választ.:)

Akciófilmek terén az én szememben John Woo a zseni, sok munkája alap szerintem. A Hitman is hasonló úton halad, mint azok, nem egy tucat és nem csak üvöltöznek benne, hogy „F*ck you, man!”(amúgy is a bérgyilkosok sokkal intelligensebbek…) hanem akad benne egyéb töltet is, megfelelő arányban karakter- és cselekményközpontú.
A zene is bejött, szépen visszafogottan adagolták (szintén Geoff Zanelli munkája, mint az Equilibrium score-ja.).Az akciójelenetek pedig nem csak kidolgozottak, hanem változatosak is! Persze pisztoly sült el legtöbbször, de akadt kardpárbaj, robbantás, sima ökölharc stb…mindez liftben, vonatszerelvény alatt, vagy szent helyen.
Maga a 47-es…hát mikor munka van hideg és pontos, viszont ha kettesben marad a mellé szegődött csajszival, picit esetlen és nem igazán tudja mihez is kezdjen. Nagyon aranyos flört-jeleneteik voltak.
Teccett Timothy Olyphant mozgása, és az ég áldja meg, remélem szándékában marad örökre kopasz maradni.:)) Szerintem így sokkal izgalmasabb, míg normál hajjal mintha átlagos ’férfiszínész’ arca lenne. A Die Hard-os gonosza meg szóba ne kerüljön többet, mer’ ez most sokkal szuperebb alakítás volt.:) Bár ott a karakter maga is kissé üres. Itt nagyon jól hozta a kisfiút…én végig egy fiút láttam magam magam előtt, aki azt teszi, amire a kezdetektől nevelték és nem is tapasztalt igazán mást, viszont láthatóan most már vágyik rá.
Dougray Scott-nál milyen érdekes…kismilliószor láttam a M:I 2-t (másban nem), mégis le tudta vetkőzni azt a szerepet, eszembe nem jutott közben, hogy ’Hé, ez a Chymera-s pasi!’, bár na igen, már a Született feleségekben is sikeresen mutatkozott be egy másik oldaláról.
Robert Knepper – na és most jön az elfogultság, hiszen nekem ő dobogtatta meg a szívem.:) Szívesen néztem volna feliratosan a filmet, hogy hallhassam az orosz akcentusát…Hihi, ’szeretlek’ Robi cica…és ez megy oroszul is, csak leírni nem tudom…:)))

Hitman:

Egy rövid részlet, amiben a 47-es távozás előtt kipucolja a hotelt, közben pedig egy poén - a gyerekek épp a Hitman-nel játszanak a képernyő előtt ülve...:)

Tuesday, November 20, 2007

Hitman - A bérgyilkos

Közeleg a premier, nov.22!:)
Előzetes:
http://www.youtube.com/watch?v=XyFZZ-U7xuI

Nincs olyan Hitman-írás a neten vagy bárhol, amiben ne említenék, hogy mért nem Jason Statham(talán ha nem lett volna az a sok Szállító-mozi) vagy Vin Diesel a 47-es. Azért adni kellene Timothy Olyphant-nak is egy esélyt, bár én nem vagyok a videójáték szakértője, úgyhogy inkább csendben is maradok.:)

Az senkit nem aggaszt, hogy mért csak 93 perces?

Tartalom a Wikipédiából:
"A csupán 47-es ügynökként ismert professzionális bérgyilkos legnagyobb fegyvere az erős idegrendszere és a munkája iránti eltökéltsége. A „47” a tarkóján található vonalkód-tetoválás utolsó két számjegye.
A 47-es üldözőből üldözötté válik, mikor egy politikai hatalomátvétel közepébe csöppen. Az Interpol és az orosz hadsereg is a nyomában van a Kelet-Európán átívelő hajsza során, miközben próbál rájönni, ki ültette fel és miért akarják kivonni a forgalomból. "


Ill. van egy augusztusi bejegyzés is...

Wednesday, November 7, 2007

Fear and loathing in Las Vegas

Félelem és reszketés Las Vegas-ban (1998)

Rend.: Terry Gilliam
Írta: Hunter S. Thompson
Szereplők: Johnny Depp, Benicio Del Toro

Raul Duke újságíró. Ügyvéd barátjával és egy autónyi kábítószerrel felszerelve nekivágnak a sivatagnak, hogy megkeressék az Amerikai Álmot.
Aztán, hogy megtalálják-e vagy sem…mindenesetre egyetlen tiszta pillanatuk sincs.

Na ez brutális…”Én, mint az ügyvéded” azt mondom, hogy nem egy vasárnap délutánra való. Még jó, hogy tegnap nem vasárnap volt.A sztorival én nem tudok sok mindent kezdeni, de a poénok ütősek és a látvány valami elképesztő. Nem hiszem, hogy kellene a Trainspotting-hoz, Betépve-hez stb…hasonlítani, ez azért egészen más. Uh, Johnnybogyó kész, hogy a végsőkig átszellemül. Hát innen van Jack Sparrow (!!!) és ez a „Nyihihihiii”...:))) Úúúristen…:))
Ja, és teccett, hogy nem káromkodták agyon a filmet, szerintem szinte nullának tekinthető a trágár szavak száma, de lehet csak nem figyeltem, annyira elterelték a figyelmemet mással…Érdemes megnézni, látványos víziók, őrült beállítások, zseniális főszereplők, jó zene és a cím is találó. De tényleg beteg időnként...;)

Thursday, November 1, 2007

Equilibrium

Örülök, sírok, vágyakozom, félek. Érzek. És nem adnám semmiért.

Nem biztos, hogy a legjobb, de nagyon jó! Szerintem az Equilibrium egy jól sikerült, korrekt akciófilm, ami elgondolkodtat is. Nem hiszem, hogy olyan hatalmas büdzséből készült volna, az nem is szükséges ahhoz, hogy jópár maradandó képsor égjen az emberbe. És ezek mind Christian Bale pillanatai, aki csodálatosan szép és rémisztő rezzenéstelen arccal, később pedig gyönyörűek az érzések megjelenését jelző apró rezdülései.
A zene is mértéktartó, nem akar túlharsogni vagy túlzottan patetikus hatást kelteni.

Rendezte: Kurt Wimmer
Szereplők: Christian Bale, Sean Bean, Emily Watson
Tartalom: "Egy jövőbeli világban keménykezű rezsim irányítja Libria államát. A könyvek, a művészet, a zene mind szigorúan tiltott, mivel érzéseket generálnak. Az érzésbűnözőket a Grammaton papok üldözik és írtják kíméletlenül. John Preston a papok legjobbja, ám amikor egyszer nem adja be magának az érzéseket elfojtó, Prozium nevű tudatmódosító szert, lassacskán ráébred, hogy milyen rendszer szolgálatába szegődött."