Tegnap láttam a Hitman-mozit, teccett és még ma is teccik, szóval egész jó volt.:)Az esetek többségében nem szabad adni az előzetes pusmogásokra. Velem mondjuk szerencséjük van a filmeknek, nagyjából tiszta lappal indulnak nálam, és szerencsésnek érzem magam, mert általában a legtöbb dolgot meg tudom így közelíteni. (Persze néha az elfogultságot és az elvárásokat nehéz kikerülni.)Az a legjobb, ha leülsz a film elé és azt mondod: „Gyere. Gyere és hass rám!” – ezt legkönnyebben a moziban teheted meg, amikor belebújhatsz a sötétbe, nem szűrődnek be a külvilág zajai és ha a film is képes magával vinni annyira, hogy más teendőd és egyebed nem jut eszedbe, az varázslatos élmény.Beültem tehát, és próbáltam félretenni azt, hogy egyáltalán nem ismerem a videojátékot - nem is igazán szimpatizálok az öldöklős játékokkal ezek után sem – és azt, hogy nem értem mi a csudát csesztetik a főszereplőt. Ezeket sikerült is elhessegetni már a kezdésnél. Arra azért kíváncsi voltam, hogy van-e még rajtam kívül Robert Knepper/Szökés rajongó a nézőtéren…
Aztán pár perccel később 1-2 halk kuncogásból megtudtam a választ.:)
Akciófilmek terén az én szememben John Woo a zseni, sok munkája alap szerintem. A Hitman is hasonló úton halad, mint azok, nem egy tucat és nem csak üvöltöznek benne, hogy „F*ck you, man!”(amúgy is a bérgyilkosok sokkal intelligensebbek…) hanem akad benne egyéb töltet is, megfelelő arányban karakter- és cselekményközpontú.
A zene is bejött, szépen visszafogottan adagolták (szintén Geoff Zanelli munkája, mint az Equilibrium score-ja.).Az akciójelenetek pedig nem csak kidolgozottak, hanem változatosak is! Persze pisztoly sült el legtöbbször, de akadt kardpárbaj, robbantás, sima ökölharc stb…mindez liftben, vonatszerelvény alatt, vagy szent helyen.
Maga a 47-es…hát mikor munka van hideg és pontos, viszont ha kettesben marad a mellé szegődött csajszival, picit esetlen és nem igazán tudja mihez is kezdjen. Nagyon aranyos flört-jeleneteik voltak.
Teccett Timothy Olyphant mozgása, és az ég áldja meg, remélem szándékában marad örökre kopasz maradni.:)) Szerintem így sokkal izgalmasabb, míg normál hajjal mintha átlagos ’férfiszínész’ arca lenne. A Die Hard-os gonosza meg szóba ne kerüljön többet, mer’ ez most sokkal szuperebb alakítás volt.:) Bár ott a karakter maga is kissé üres. Itt nagyon jól hozta a kisfiút…én végig egy fiút láttam magam magam előtt, aki azt teszi, amire a kezdetektől nevelték és nem is tapasztalt igazán mást, viszont láthatóan most már vágyik rá.
Dougray Scott-nál milyen érdekes…kismilliószor láttam a M:I 2-t (másban nem), mégis le tudta vetkőzni azt a szerepet, eszembe nem jutott közben, hogy ’Hé, ez a Chymera-s pasi!’, bár na igen, már a Született feleségekben is sikeresen mutatkozott be egy másik oldaláról.
Robert Knepper – na és most jön az elfogultság, hiszen nekem ő dobogtatta meg a szívem.:) Szívesen néztem volna feliratosan a filmet, hogy hallhassam az orosz akcentusát…Hihi, ’szeretlek’ Robi cica…és ez megy oroszul is, csak leírni nem tudom…:)))
Hitman:
Egy rövid részlet, amiben a 47-es távozás előtt kipucolja a hotelt, közben pedig egy poén - a gyerekek épp a Hitman-nel játszanak a képernyő előtt ülve...:)
No comments:
Post a Comment